Mi lett velem?
'- Igen? - szólt bele. Könnyeim még mindig, végtelenül ömlöttek szemeimből.. - Sel, mi történt??
- Istenem.. nem bírom elviselni.. kérlek... segíts! - bőgtem..'
- Istenem.. nem bírom elviselni.. kérlek... segíts! - bőgtem..'
- Sel, mi a fene történt? - nem tudtam megszólalni, csak zokogtam tovább - Sel, figyelj rám..! Meg kell hogy nyugodj, különben nem tudok segíteni, pedig szeretnék.. - aggódott.
- Zayn.. - szipogtam - .. nem tudom mi történt. A buliban vagyunk, egyszer csak berohantam a fürdőbe és most itt tartok. - próbáltam elmagyarázni, már amennyire a bennem levő ital és a zokogásom hagyta. - Miért sírok? - suttogtam.
- Nem tudom mért.. mi történt veled? Valaki bántott? Ittál valamit? Mit csinálsz épp? - bombázott meg kérdéseivel kétségbeesett hangon.
- Nem bántott senki sem.. nem tudom mi történt, csak szimplán elpattant valami az agyamban.. ittam sok mindent. Most is itt van mellettem egy pezsgő.. ülök, mit csinálnék? - háborodtam fel és szinte kiabáltam szegény sráccal - ... Bocsáss meg, nem akartam veled üvölteni.. - és újra előbújtak belőlem könnyeim.
- Semmi baj Sel. De miért vagy ott? Min gondolkodtál ami miatt sírni kezdtél?
Eszembe jutott miért tettem, mi járt a fejemben.. újabb cseppek.. kis csönd - ....Harryn... - mondtam. Nem akartam megmutatni hogy gyenge vagyok, de Zaynben bízom. Tudom hogy rá bármikor számíthatok mert segíteni fog..
- Értem.. - sóhajtott nagyot - Figyelj Sel.. - és többet nem hallottam, fejem koppanással landolt a földön, a kép elsötétült, eszméletemet elvesztettem.
Egy-két hangot hallottam, ahogy valaki beszakítja az ajtót és valamit beszél, de nem tudtam kivenni ki az és mit mond.
Szemeim nyitogattam, de hamar megbántam, ugyanis a fény erősen bántotta. Kissé homályos látásom miatt nem tudtam hol vagyok, de hamar kitisztult minden és egy szépen berendezett szoba bútorai rajzolódtak ki.
Hiába láttam mi van körülöttem, fogalmam sem volt hol a fenében lehetek.. kikászálódtam az ágyból amiben feküdtem és az egyetlen ajtó felé sétáltam. Kinyitottam, végigmentem az előttem levő folyosón, közben nézelődtem mindenfele hátha felismerem, de nem.. lementem a lépcsőn és egy, az asztalnál ülő ismerős személyt pillantottam meg.
- Hogy kerültünk ide? És mi történt tegnap? - fogtam fejem, ugyanis irtózatosan fájt.
- Jó reggelt napfény! - köszöntött mosolygósan Ann - Tegnap téged kezdtelek keresni és a többiek mondták hogy a fürdő fele láttak. Zárva volt és semmire nem reagáltál, úgyhogy belökte egy srác az ajtót, te meg ott feküdtél a földön, telefonnal a kezedben.. aztán szépen hazahoztalak. Nagyon megijesztettél, ügye tudod? - nézett rám csillogó szemekkel.
- Bocsánat.. nem akartam.. - hajtottam le fejem és lábujjaim kezdtem szemügyre venni - Nem tudom mi történt velem, egyszerűen megőrültem.. Jesszus, Zayn biztos aggódik miattam, fel kell hívjam... - kaptam szám elé kezem és eszeveszettül próbáltam előhalászni táskámból a telefonom.
- A srác akivel tegnap beszéltél mielőtt elájultál? -nézett rám, mire én csak meglepődött tekintettel bólintottam - Beszéltem vele mikor hazajöttünk. Elmondtam neki mi történt.. nagyon szomorú volt és kétségbeesett. Azt mondta visszajön hozzád és hogy most épp Las Vegasban vannak a többiekkel. - kissé értetlen fejet vághatott, mivel nem hiszem hogy tudta ki Zayn és a 'többiek'.
- Ismered a One Direction nevű brit tinibandát?
- Öm... nem. - rázta fejét.
- Öten vannak: Zayn, Niall, Louis, Liam és.. Harry. Az x factorban fedezték fel őket azt hiszem két éve.. ja, és a szomszédaim. - nevettem - Most pedig turnén vannak.. ezek szerint Las Vegasban.
- Á, értem. Ja, hogy neked sztár barátaid vannak? - nevetett.
- Azok, de számomra inkább legjobb barátok. Imádom őket.. olyan őrültek! - nevettem, visszaidézvén az együtt töltött időt - Ha hazajönnek bemutatlak nekik! - mondtam, majd a konyhapulthoz léptem, összedobtam magamnak egy kávét és lehuppantam a tv elé. Épp mese volt és gondoltam megnézem. Lehet hogy 17 éves vagyok, de attól még mindig szeretem a meséket és ez szerintem örök életre így lesz.
Hazafelé sétálva végig a tegnap történteken járt az eszem. Minden kavargott bennem, érzéseim össze-vissza cikáztak fejemben. Mint mindig, most sem tudtam kiigazodni magamon.. az életem fenekestül felfordult és nem voltam ehhez szokva. Amerikában minden egyhangú volt és unalmas, de hirtelen egy más helyre csöppenve, megváltozott az egész. Már nem vagyok egyedül, van kire számítanom mindig.. de most mégis olyan szerencsétlennek éreztem magam.. Miért történt ez velem és Harryvel? Miért vagyok ilyen elcseszettül béna?
Szobámba beérve leborultam ágyamra és utat engedtem könnyeimnek. Sírni akartam, minden bánatot ki akartam adni magamból. Azt gondoltam, talán így nem fog annyira fájni, de csak még rosszabb lett. Szívem összeszorult, szemeim mardosták a könnyek. Fájt az élet.. tudom, hogy ez az önsajnálat elég szánalmas, hisz igaz barátaim vannak, tökéletes életem van, én pedig itt hisztizek.
Lassan észhez térítettem magam és felhívtam Zaynt.
- Sel? - vette fel pár csöngetés után.
- Szia.. nem zavarlak?
- Nem, dehogy is! Mi történt tegnap? Beszéltem a barátnőddel..
- Tudom.. elájultam. Aztán hazahozott magához. Már itthon vagyok..
- És minden rendben..? - mondta bizonytalanul.
- Igen..
- Biztos? Sel..
- Nem tudom mi van velem, Zayn.. fáj minden. Itt nyavalygok, mikor nem lenne rá okom..
- Jaj, dehogy is.. nem hibáztathatod magad, semmiért sem. Csak egyszerűen kijött rajtad minden feszültség.. ez normális. De szólj ha valami baj van és visszamegyek. Rendben?
- Nem, arról szó sem lehet. Nem jöhetsz el a turnéról.. a rajongók számítanak rád. - próbáltam lebeszélni a buta ötletről.
- Teljesen igazad van, de akkor majd max egy-két interjúról lemaradok. Az nem baj..
- Nem, Zayn. Miattam nem jöhetsz el onnan. Ez a te munkád. Én majd megleszek.. Ann is itt van velem, semmi bajom nem lesz.
- Rendben. És kérlek ne szomorkodj.. mindig mosolyogj! Ígérem hogy minden rendbe fog jönni és sietünk vissza, hozzád!
- Rendben. - mosolyogtam, amit szerintem ő is meghallott - Köszönöm Zayn.. nagyon köszönöm.
- Ugyan mit? - nevetett.
- Hogy vagytok nekem.. hogy mindig mellettem álltok. És hogy most is ilyen aranyos vagy. - nevettem én is.
- Ugyan te majom, bármikor!
Elmosolyodtam ezen.. mindig itt vannak nekem. Bármikor megoszthatok velük, bármit.
- És... Harryvel mi van? - képzeletben jól fejbe vágtam magam egy téglával, amiért ezt kérdeztem..
- Megvan, köszöni.. bár elég letört hangulatban van és nem akarja elmondani miért. Nem tudunk neki segíteni. Általában egyedül elvonul, szomorú és nem akar sosem komolyabban beszélgetni velünk semmiről.. szóval kicsit furcsa.. de miért?
- Ja, semmi semmi... - mentegetőztem - Puszilok mindenkit!
- Ők is téged, majom!
- Majom?? - nevettem.
- Mostantól így foglak hívni.. kis majmocska. - hallottam meg kacagását - Öm, Sel bocsi, de most sajnos mennem kell... de majd még beszélünk!
- Okés, puszi! - és megszakadt a vonal.
Jó volt egy kicsit beszélgetni vele. Most rettenetesen hálás vagyok neki, amiért lelket öntött belém, bár ahogy ismerem magamat, pár perc múlva újra rám jön a depresszió, de megpróbálom visszaidézni Zayn szavait, úgy hátha el tudom hessegetni a rossz gondolatokat.
- Sel, ebéd! - szólt be anya szobámba - Minden rendben, kicsim?
- Persze.. csak hiányoznak a fiúk.. - biggyesztettem le számat tettetve, hogy szimplán csak ennyi..
Sosem beszélgettem a családommal az érzéseimről, semmilyen téren. Mikor Ariana meghalt, próbáltak velem kapcsolatba lépni, de nem igazán sikerült nekik. A gondolataim mindig magamba fojtom.. nagyon ritka az olyan személy, akinek egy aprócska dolgot is elmondok a bennem keringő dolgokról. Eddig Zayn volt a nyerő.. meg talán Ann.. de még neki sem tudom igazán megnyitni a 'kapujaimat'.
Lerohantam enni és örömmel láttam, hogy tortilla a kaja. Nagyon szeretem így bőséges adagot tettem tányéromra és enni kezdtem. Nagyszüleim boldogan kacarásztak, nagymamám sorra pakolta elénk a temérdek ételt.. hát, nem is nagyi lenne :D
- Mi a tervetek mára? - nézett körbe a társaságon nagyapám.
- Mi lemegyünk még egy kicsit sétálgatni a városba Kyleal, aztán megyek dolgozni.. - mondta anya, mire apa egyöntetűen bólogatott, mivel szája tele volt étellel.
- Én szerintem vásárolni megyek.. - mondta Lara.
- Tanulok. - szólaltam meg két falat között.
- Detto.. - bökte ki Amy, mellettem.
Miután mindent kitárgyaltunk, mindenki ment a dolgára és egyedül maradtam a házban Amyvel.
- Milyen volt tegnap a buli? - jött be a nappaliba húgom.
- Jó volt..
- Olyan jó neked hogy elengednek.. - szomorodott el.
- Amy, 15 éves vagy.. szerintem még ráérsz. De majd a 16. szülinapodon elviszlek magammal, okés? Úgyis mindjárt itt van. - simogattam meg vállát.
- Rendben.. - mosolyodott el, majd lehuppant mellém egy fotelbe és egy könyvet kezdett el olvasni.
Miután minden házimat kivégeztem, szobámba érve elővettem a laptopom és felmentem twitterre. Volt néhány üzenetem - ismét rajongóktól - amikben vegyes üzenetek voltak. Ismét csak kérések és utálatos mondatok fogadtak, de nem is foglalkoztam velük. Unalmamban létrehoztam egy ustream felhasználót és elkezdtem beszélni. Nem volt semmi konkrét mondanivalóm, csak beszéltem magamról, a fiúkról és hogy épp mi a helyzet. Értelme nem volt, de mégis jöttek kérdések és néhányan nézték is a felvételem.
- Hallottam beszélsz valakivel.. mit csinálsz? - huppant le mellém mosolyogva, Amy.
- Egy ustreamet. Benne szeretnél lenni?
- Ahhhaa. - nevetett.
Felvettünk még egy felvételt, elmondtam ki ő, majd együtt válaszoltunk mindenféle kérdésre. Volt hogy csak úgy elhülyéskedtünk és meglepően sokan nézték végig 'produkciónkat'. Baromkodásunk végén meghajoltunk és megköszöntük figyelmüket, majd úgy döntöttünk elmegyünk vásárolni.
A plázába érve rengeteg bolton mentünk keresztül és sok időbe telt mire kihalásztuk a legjobb darabokat.
Kifáradva ültünk be egy Mcdonald's-ba temérdek holminkkal.
- Mit kérsz? - kérdezte.
- Egy sajtburger menüt meg egy karamellöntetes fagyit. - mondtam neki, mire felállt és a pulthoz sétált.
Telefonomat előhalászva felmentem a twitteremre és láttam, hogy Niall kiírt egy meglepő tweetet:
'@Selena_b klassz volt az ustream, jól szórakoztunk. Hiányzol ám! xx'Jó érzés kerített hatalmába hogy ők is láttak és hogy nem csak én hiányolom őket annyira. Pár perc múlva húgom is csatlakozott társaságomhoz, immáron a rendelésünkkel együtt. Leült mellém, megfeleztük a fülhallgatóm és beraktam egy számot.
Itt is elhülyéskedtünk, nevetgéltünk, fotózkodtunk, majd miután mindketten jóllaktunk elindultunk a busz felé.
A hétégi forgalomban kissé lassan haladt a jármű, de hamarosan leszálltunk és hazafelé sétáltunk. Útközben beugrottunk Ann-ért is és immáron hárman mentünk hozzánk. Megismerkedett Amyvel is és egész jól elvoltak.
Időközben már mindenki - anya és apa kivételével - hazaért és családi program gyanánt leültünk és megnéztük közösen egy filmet, ami a Tucatjával olcsóbb volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése